Valamikor a tízes évek elején egy kedves ismerősömmel hosszabb autóútra mentünk. Egy ponton elapadtak a szavaink, s bekapcsoltuk a rádiót. Monoton férfihang beszélt, mintha egy unalmas szakelőadást darálna a mikrofonba. 
„Az irodalom művelése az alkotó legszemélyesebb magánügye, s a siker szerezte örömnek semmi köze sincs ahhoz az örömhöz, amit az írás maga nyújtani tud. Az író vagy költő, miként Páll Imre is tette, megengedheti magának az elvonatkoztatás olyan szabadságát, ahová csak kevesen képesek követni őt, vagy senki sem.” 
Könyvekkel jó barátságot ápoló emberek lévén nem tudtunk mit kezdeni a feladvánnyal. Néztünk egymásra, egy-két mondat ki is maradt. Ki az a Páll Imre? Milyen szabadságról is van szó? Hová haladhat Páll költészete? 
„Az ő dolga az, hogy feltámassza Páll Imrét, aztán megírja Páll Imre elkallódott verseit, s mint nagy költőelődje, ő is megalkossa ezeknek a verseknek a legendáját, hogy az út, mely valahol véget ér, folytatható legyen egy másik kor másik írója számára. Csak így tágíthatók ki a végesség határai, s győzhető le az idő, amely könyörtelenül elbánik mindennel, ami kilép a létezés előtti homályból, és megmutatja magát, hogy cserében lemondjon a tökélyről, amilyen a nemlétben volt.” 
Kis csend… 
Hermeneutikai alapok, hagyomány és annak történése, időbeliség, Létre jön az elrejtettségből… Próbáltam dekódolni az irodalomtudós pozícióját. S alighogy elkezdődött, vége is lett a lidércnyomásnak. 
Egy rekedtes női hang mondta be, hogy 
„Grendel Lajos: Csehszlovákiai magyar novella című művét hallották…” 
Leforrázva néztünk egymásra. Láttuk a másik szemében a szégyent, hogy ennek most mellé nyúltunk, hogy nem ismertük fel. Hogy nem kellett volna elmimikázni, hogy mekkora baromság már ez. Hogy Páll Imre… 
„Hát igen, a Lajos…” 
„Az irónia… És annak a hurkai…” 
„Mintha nem is szépirodalom lett volna…” 
Lényegében megismételtük Lajos novellájának szellemi mozgását, csak éppen inverzben.

Csehszlovákiai magyar novella vol. 2

2020 februárjában, valamivel több mint egy évvel Grendel Lajos halála után az író nevét viselő olvasóterem nyílt a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székhelyén, a pozsonyi Brämer-kúriában. Az özvegy Grendel Ágota, ill. a Grendel család jóvoltából a múzeumban letétbe került Grendel Lajos hagyatékának nagy része, ami személyes tárgyakból, kitüntetésekből, könyvekből, levelekből, kéziratokból, okmányokból, különböző iratokból és képekből áll. Ezek képezik a kiállítás alapját. Az intézmény ugyanakkor a hagyaték gondozását is felvállalta: Grendel Lajos kéziratait, leveleit, naplóit – az egész szellemi hagyatékát a múzeum szakmai háttere és kapcsolatrendszere biztosítja. 
A kiállítás megnyitásával a szlovákiai magyar kultúra számára fontos és hosszabb időre szóló folyamat vette kezdetét. A múzeum a Kossuth-díjas szlovákiai magyar író tárgyi és szellemi hagyatékának és örökségének megőrzése, kutatása és bemutatása mellett egy többnyelvű társadalomtudományi könyvtár kiépítését, az író irodalmi hagyatékának feldolgozását, valamint a közösségépítést is célul tűzte ki. A projekt ötlete Beke Zsolt irodalomtörténésztől, szerkesztőtől származik, a szakmai munkába Sánta Szilárd irodalomtörténész és publicista kapcsolódott be. Az olvasóterem megnyitására a múzeum a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumától kapott támogatást. A kiállítás látványtervét Szabó Réka dolgozta ki, a megvalósításban Baumann Peter volt segítségére. 
ĺróasztal, szemüvegek, mobiltelefon, díjak, kitüntetések, borospohár – az emlékszobában Grendel Lajos tárgyaival találkozhatunk, belehallgathatunk kedvenc zenéibe is. A teremben helyet kaptak az író művei, azok fordításai, több száz darabból álló házi könyvtárának jelentős része és rengeteg fénykép – Grendel Lajos családja és írótársai körében, a szerkesztőségi szobában és a szabadban. A látogatókat olvasásra kialakított kellemes tér fogadja, kézbe vehetők a társadalomtudományi kötetek első darabjai, valamint egy, szövegeket digitalizáló szkenner is igénybe vehető. Képernyőn az író az irodalomról, életének nagy eseményeiről, szülővárosáról, a szlovákiai magyarság, szlovákok és magyarok problémáiról fejti ki gondolatait. Az íróasztalon elhelyezett írógépébe az Éleslövészet kéziratának egy oldala van befűzve, ahol az elbeszélő Róza nénivel beszélget. 
„– Elbeszélő úr! Elbeszélő úr! – jajgat bíbichangon panaszosan. Nem mintha elfelejtette volna az elbeszélő tisztes, polgári nevét, hanem csupán a poézistöbblet kedvéért. 
– Tessék, Róza néni? 
– Otthon van? 
– Lélekben? 
– Nem, aranyom. Nem úgy értettem. 
– Akkor igen. 
Rövid, szárnyaló csönd.” 
Grendel Lajos életének fontos elemei, ugyanakkor a szlovákiai magyarság emlékeinek fontos elemei ezek. Az olvasóterem olyan élményt és emlékeket tár a látogató elé, amelyek mindazokéi, akik abban a térségben élnek, ahonnan az író a témáit merítette. Az a szellemi örökség, amelyet az író az utókorra hagyott, mindenkié. 
A 2020 óta tartó járványhelyzet sajnos nem kedvezett az emlékszobával egybekötött olvasóterem kihasználásának, valamint a háttérben zajló, a könyvtár bővítését és a hagyatékgondozást célul kitűző szakmai munka kontinuitásának. A munka folytatásával és az életmű népszerűsítésével azonban szeretnénk továbbra is fenntartani az érdeklődést, valamint az egész Grendel-jelenséget bevonni a kulturális közéletbe, folyamatos diskurzusban tartani mind szlovák, mind magyar részről a fiatalok és az idősebb generáció szintjén is.

Grendel Lajos Olvasóterem

Ha fel kéne sorolnunk olyan alkotókat, akik tényezővé tudtak válni a szlovákiai magyar irodalom kontextusán kívül is, Grendel Lajos minden bizonnyal az elsők között szerepelne egy ilyen listán. Sőt, azt lehetne mondani, hogy egyszerre három irodalmi közeg érezte őt magáénak: a szlovákiai magyar, a legtágabb értelemben vett magyar és a szlovák irodalom is. Grendel úgy vált e három irodalmi kontextus részévé, és maradt mindvégig elismert alkotó, hogy közben megváltoztak e kontextusok keretei, lehetőségei, feltételrendszerei. 
1948. április 6-án született Léván (Levice), az akkori Csehszlovákiában. Szülővárosa több regényének és elbeszélésének fontos helyszíne, viszonyítási pontja, még akkor is, ha név szerint legtöbbször nem szerepel a Grendel-szövegekben. A kisvárosi miliő, a polgári hagyományok, a nemzetiségi lét és történelem alapvetően határozták meg Grendel írásmódját a magyar és a világirodalom fontos alkotásai mellett. 
Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Komenský (Comenius) Egyetem matematika–fizika szakán kezdte meg (1966–1967), majd magyar–angol szakon végzett (1968–1973). Ennek kapcsán említhetjük a magyar irodalmi hagyomány fontos szerepét műveiben, különösen Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Cholnoky László, Krúdy Gyula, Mészöly Miklós prózáját, hogy csak a regényei és novellái kapcsán leggyakrabban emlegetett nevekre utaljunk. A világirodalmi orientáció hasonlóan fontos volt Grendel számára. Írásművészete az amerikai (Faulkner, Nabokov), a francia (Sartre, Camus, Robbe-Grillet, Ionesco), a latin-amerikai (Márquez, Borges, Cortázar), az orosz (Dosztojevszkij, Bulgakov) és a közép-európai (az osztrák Musil, a cseh Hašek, Hrabal, Kundera, Havel, Páral, a lengyel Gombrowicz, Różewicz, Mrożek) irodalom erőterében formálódott, ami nagymértékben segítette hozzá új, progresszív formák kereséséhez. 
Grendel Lajos pályakezdése ugyanis az 1970-es évekre esett, amely a magyar irodalom egyik legjelentősebb és legjobban dokumentált fordulataként vonult be az irodalomtörténetbe. Különösen első trilógiája, az Éleslövészet (1981), a Galeri (1982) és az Áttételek (1985) hozott sikert és áttörést. Grendel regényeit az irodalomkritika és az irodalomtörténet-írás az 1980-as évektől kezdődően úgy értelmezte, hogy azok a magyar irodalom posztmodern prózafordulatában töltöttek be jelentős szerepet. Fent említett három regénye így Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Lengyel Péter, Garaczi László prózája, illetve Tandori Dezső, Oravecz Imre, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre és Kovács András Ferenc költészete mellé került, ami jelentősen hozzájárult kanonizációjukhoz. Nem véletlen, hogy a Kalligram Kiadó Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett Tegnap és Ma monográfiasorozatában Grendel Lajos munkásságáról már 1995-ben született egy jelentős könyv. Szirák Péter monográfiájában átfogó pályaképet nyújt, és Esterházy Péterhez hasonlítva Grendelt megjegyzi, hogy „Grendel az egyetemes magyar irodalomból merítve és termékeny kapcsolatot teremtve az akkori magyarországi prózafordulat irodalmával, alternatív hagyományok (többek között Krúdy és a századfordulós novellisztika) felújításával próbálkozott.” 
Főként az Éleslövészet és a Galeri hozott poétikai váltást. E két regény ugyanis azt mutatja meg, hogy a történelem nem mesélhető el lineárisan, csak töredékesen, mozaikszerűen, egymásnak ellentmondó nézőpontokból lehet megközelíteni. Az egymásnak ellentmondó vélemények, egymásnak ellentmondó állítások elbizonytalanítják az olvasót – ez a posztmodern híres megismerhetőség iránti szkepszise, amely Grendel regényeinek egyik fontos hajtómotorja. Ennek nyomán ezek a regények voltaképpen fenntarthatatlannak tartják az egyetlen valóság képzetét, kétségbe vonják az egyetlen igazság lehetőségét. Vagy, hiszen szépirodalmi művekről van szó, olyan fikcióként fogják fel, amely nem zár ki más perspektívákat, további fikciókat. 
Grendel trilógiájának másik hajtómotorja a kisebbségi lét, a nemzetiségi sorsproblémák és elvárások, amelyek szükségszerűen és erőteljesen szembesülnek a történelmi kérdésekkel. Írásai nemcsak a történelem alakulásának igazságtalanságaival, hanem a történelembe vetett hétköznapi emberek sorsával, sorsfordulóival, hősiességével, megalkuvásaival, elbukásával is szembesítenek. A Gintli Tibor által szerkesztett ún. akadémiai irodalomtörténetben az 1945 utáni magyar irodalommal foglalkozó Schein Gábor önálló alfejezetet szánt Grendel Lajos Éleslövészet című regényének, amelynek elején arra mutat rá, hogy „a kisebbségi lét politikai ideológiáktól mélységesen terhelt tematikájának újragondolása először nála tette szükségessé bonyolultabb, megújított elbeszélői szerkezetek alkalmazását.” Az ezt követő értelmezés pedig azzal a konklúzióval zárul, hogy „az Éleslövészet »történelmi leszámolásában« alkalmazott elbeszélői megoldások alapul szolgálnak majd a magyar történelmi regény 20. század végén tapasztalható megújulásához.” Vagyis Grendel történelemszemlélete minden bizonnyal jelentősen hatott a magyar irodalomban a 90-es évek végén jelentkező áltörténelmi regényekre, Láng Zsolt, Márton László, Darvasi László, Talamon Alfonz, Háy János és mások műveire.
A közvetlenül a rendszerváltás előtti és utáni időszakban Grendel folyamatosan adta ki nagy életismeretről szóló invenciózus könyveit. A Bőröndök tartalma (1987) és Az onirizmus tréfái (1993) című elbeszéléskötetek voltak talán a legsikeresebbek ebben az időszakban. Regényei, a Szakítások (1989), a Thészeusz és a fekete özvegy (1991), az Einstein harangjai (1992), valamint az És eljön az Ő országa (1996) egyúttal azt is jelezték, hogy szerzőjük szükségesnek tart poétikai váltást is. Ez az ezredforduló táján következett be az ún. New Hont-trilógiában – Tömegsír (1999), Nálunk, New Hontban (2001), Mátyás király New Hontban (2005) –, amelyben már nem alkalmazza az 1980-as évekből megismert posztmodern narrációs eljárásokat, helyettük újrealista, minimalista és groteszk poétikai elemekkel él. Az igazi váltást aztán a kései remekmű, a Négy hét az élet (2011) hozta el. Ez a leszámolásregény a magyar irodalom olyan alkotásaival rokonítható, mint Vörösmarty Mihály Előszó vagy Márai Sándor Halotti beszéd című verse. A széthullott világ, az élet értelmének elveszítése, az asszimiláció, az egyéni sors kiüresedése, a változásoknak olyan mértékű feldolgozhatatlansága jelenik meg benne, amely alatt összeroppan a főszereplő. 
Grendel Lajos, a szépíró, Grendel Lajos, a szerkesztő, Grendel Lajos, az esszéíró, Grendel Lajos, a politikus, Grendel Lajos, az irodalomtörténész. Az írói pálya nem homályosíthatja el azokat a szerepeket, amelyek szintén hozzátartoznak az életmű megértéséhez. Mindenképpen ide tartozik Grendel Lajos folyamatos jelenléte az irodalmi tehetséggondozás területén: egyik legfontosabb szereplője volt az 1980-as évek legendás Iródia-nemzedékének, olyan alkotók kaptak tőle inspirációt, mint Talamon Alfonz, Hizsnyai Zoltán, Farnbauer Gábor, N. Tóth Anikó, Szászi Zoltán. Grendel a későbbiekben is hatást gyakorolt a fiatal irodalomra, közülük Száz Pált és Szalay Zoltánt emelhetjük ki. 
Rendkívüli fordulópont Grendel életében 1989, a bársonyos forradalom, amelynek egyik fontos szereplőjévé vált. A térség többi értelmiségijéhez hasonlóan, őt is megkísértette a politizálás lehetősége, amelynek végül sikeresen állt ellen. Azt lehet mondani ennek kapcsán, hogy a rendszerváltást a szlovákiai magyar irodalom közegében Grendel Lajos „vezényelte le”. Gondolhatunk itt híres írószövetségi beszédére, és arra is, hogy a fordulat után ő vette át az Irodalmi Szemle főszerkesztői posztját. Jelentős szerepe volt a Kalligram Kiadó 1991-es megalapításában, majd pedig az 1992-ben megalakuló Kalligram folyóirat első főszerkesztője lett. Neve szorosan összekapcsolódott a kiadóval és a lappal, annak egyik legfontosabb arcává vált Szigeti Lászlóval együtt. Grendel életművével, kapcsolataival és tevékenységével is részt vett a Kalligram példátlan sikerében, amellyel összmagyar, sőt közép-európai méretekben is meghatározó jelentőségű szellemi műhellyé vált. 
Grendel Lajos már az 1980-as évektől kezdődően részévé vált a szlovák irodalomnak és a szlovák irodalmi folyamatoknak is (talán nem túlzás kijelenteni, hogy a szlovákiai magyar irodalom szépírói közül ez csak neki sikerült). Ebben nemcsak első trilógiájának sikere játszott jelentős szerepet, hanem az is, hogy szinte már a kezdetektől fogva végigkísérte a pályáját Karol Wlachovský, aki legfontosabb köteteit szinte azonnal szlovák nyelvre fordította. Ennek következtében Grendel Lajos művei inspirálták a kortárs szlovák prózairodalmat, és jelentős szlovák nyelvű recepcióról is beszélhetünk – kritikák, tanulmányok, doktori disszertációk születtek műveiről. Első trilógiája Odtienené oblomky (Árnyalt töredékek) címmel 1985-ben jelent meg, s a kor egyik legjelentősebb szlovák irodalmi folyóiratában, a Romboid 1986. novemberi számában vitát közöltek a regényről. Ahogy Görözdi Judit felhívja a figyelmet: „»Grendel Lajos (1948 április 6., Léva) szlovák író és publicista, a szlovákiai magyar irodalom kiemelkedő képviselője« – így indul a szlovák Wikipédián a Grendel Lajosról szóló szerény szócikk. S noha a Wikipédia nem referencia-szakirodalom, jól illusztrálja, miképpen tartja számon a szerzőt a szlovák közeg. Példákat irodalomtörténeti munkákból is hozhatunk: a Marčok-féle 2006-os szlovák irodalomtörténet vagy a rendszerváltás után a kortárs szlovák irodalom átértékelését célzó akadémiai antológia (Čítame slovenskú literatúru, 1998) ugyanígy a szlovák irodalomba sorolja be Grendelt azzal a megjegyzéssel, hogy magyarul ír…” 
A regényíró Grendel mellett az esszéíró és az irodalomtörténész Grendelről sem feledkezhetünk meg. Elszigeteltség vagy egyetemesség (1991), Rosszkedvem naplója (1992) és Hazám, Abszurdisztán (1998) című esszékötetei megjelenésük idején eseményszámba mentek. Prikk és Pantheosz – Valóság, fantasztikum, mágia (1999) című kötetében többek között a Cholnoky testvérek novellisztikájával foglalkozott, A tények mágiájában (2002) Mészöly Miklós időskori prózáját értelmezte. Irodalomtörténészi pályája megkoronázásaként értelmezhetjük írói irodalomtörténetét, az 2010-ben megjelent A modern magyar irodalom története. Ez utóbbi könyvének megjelenése évében már egyetemi oktatóként, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusaként dolgozott. 
Grendel Lajos 2018. december 17-én hunyt el Pozsonyban. Életműve azonban nem lezárt. Folyamatosan formálódik a műveiről készült fordításokban, a recepcióban, kritikákban, irodalomtörténeti munkákban. És legfőképpen hatásában az élő irodalomra.

Grendel Lajos, három irodalom klasszikusa

Rólunk | Grendel Lajos Projekt

Cikkek | Grendel Lajos Projekt

Biográfia | Grendel Lajos Projekt

Könyvek | Grendel Lajos Projekt

A Google Analytics által telepített _ga cookie számolja a látogatói, munkamenet- és kampányadatokat, valamint nyomon követi a webhelyhasználatot a webhely elemzéséhez. A süti névtelenül tárolja az információkat, és véletlenszerűen generált számot rendel hozzá az egyedi látogatók azonosításához.

Cookie a Google-tól a felhasználók megkülönböztetésére.

_gat_gtag_*

A Google Analytics által telepített _gid cookie információkat tárol arról, hogy a látogatók hogyan használják a webhelyet, miközben analitikai jelentést készít a webhely teljesítményéről. Az összegyűjtött adatok egy része magában foglalja a látogatók számát, azok forrását és az általuk névtelenül felkeresett webhelyeket.

_gid

Analitikus

A NID cookie egy egyedi azonosítót tartalmaz, amelyet a Google arra használ, hogy megjegyezze az Ön beállításait és egyéb információkat, például a választott nyelvet

Profilt készít a webhely látogatóinak érdeklődéséről, hogy releváns és személyre szabott hirdetéseket jelenítsen meg újracélzáson keresztül

_Secure-3PAPISID

_Secure-3PSID

_Secure-3PSIDCC

Egyedi azonosítót regisztrál, hogy statisztikákat készítsen arról, hogy a felhasználó milyen YouTube-videókat látott

Marketing

Ez a YouTube cookie megpróbálja megbecsülni a felhasználók sávszélességét a releváns tartalom biztosításához

VISITOR_INFO1_LIVE

Menti a felhasználó által preferált színtémát a webhelyhez

theme

ally-supports-cache

Tárolja az oldal alapvető működéséhez szükséges információkat, például a cookie-beállításokat és a weboldal felületével kapcsolatos egyéb információkat

Szükséges

Cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Néhány szükséges a webhely megfelelő működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, hogy elemezzük és megértsük, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében; és mindig van lehetősége visszavonni hozzájárulását.

Nagyra értékeljük adatainak védelmét

Tervezett rendezvények | Grendel Lajos Projekt

Rendezvények archívuma | Grendel Lajos Projekt

GDPR | Grendel Lajos Projekt

Grendel Lajos

Grendel Lajos Projekt

Kéziratok | Grendel Lajos Projekt

MOZAIK | Grendel Lajos Projekt

Képtár | Grendel Lajos Projekt

Olvasóterem | Grendel Lajos Projekt

Látványterv és kivitelezés

A Grendel család, Karol Wlachovský, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Bibliotheca Hungarica, Szigeti László, Pozsonyi Magyar Intézet, Pátria Rádió, Szlovák Rádió és Televízió