BIOGRÁFIA

Léván született, itt végezte alap- és középfokú tanulmányait. 1966-ban a pozsonyi Comenius Egyetem matematika-fizika szakára vették fel, majd 1968-ban magyar–angol szakra váltott, amit 1973-ban el is végzett. 1970 óta publikál az Irodalmi Szemlében. 1973–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, valamint irodavezető-helyettese. 1992–1996 között a Kalligram Kiadó és az azonos című folyóirat alapító főszerkesztője volt. 1997-től nyugdíjba vonulásáig a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén oktatott 20. századi magyar irodalmat a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékén pedig vendégtanárként is működött. 1997–2000 között a Szlovákiai PEN-Centrum elnöki tisztét látta el, 1998-tól a Magyar Írók Szövetségének elnökségi, a Széchenyi lrodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, 2012 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja is volt. Pozsonyban élt feleségével.

Korai novellái, kisregényei humorral és iróniával teltek. Regényei a szlovákiai magyarság életét, problémáit a messzi történelmi időkbe visszanyúló előzményekkel szembesítik. Valóságból, meséből, mítoszból és intellektuális elemzésből teremt eleven sodrású új prózát. Több regényét francia, angol, orosz, lengyel és szlovák nyelven is kiadták. Első írása Teniszlabda címmel 1970-ben jelent meg. Első regénye az Éleslövészet (1981). Ezt követte a Galeri (1982), az Áttételek (1985) és a Szakítások (1989), melyek a magyar irodalom élvonalába emelték a szerzőt. Erre csak ráerősítettek a rendszerváltozás idején megjelent további regényei, a Thészeusz és a fekete özvegy (1991) és az Einstein harangjai (1992). Ezt követően a New Hont-trilógiával: a Tömegsír (1999), a Nálunk, New Hontban (2001) és a Mátyás király New Hontban (2005) köteteivel aratott elismerést. Négy hét az élet (2011) című regényével megint csak felhívta magára a szakma figyelmét. Utolsó kötete Rossz idők járnak (2016) címmel jelent meg. Irodalomtörténeti munkái: A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája (2002), A modern magyar irodalom története (2010).

Grendel közéleti szerepvállalása is jelentős. Az 1989-es bársonyos forradalom emblematikus alakja, 1990- től a Független Magyar Kezdeményezés nevű rendszerváltó magyar párt vezetőségének tagja. Közéleti személyiségként sokat tett a demokratikusabb és szabadabb világért. „Az embernek több énje is lehet, ahogy nekem is van egy írói énem és van egy közéleti énem is.”

Irodalmi tevékenységét számos hazai és külföldi díjjal jutalmazták: Madách Imre-díj (1982, 1990, 1997), A Szlovák Írószövetség Díja (1985), Az Év Könyve-jutalom (1987), Artisjus-díj (1988), Déry Tibor-díj (1989), Érdemes művész (1989), József Attila-díj (1990), Füst Milán-díj (1995), Ady Endre-díj (1997), Kristályszárny Díj (1998), Kossuth-díj (1999), Magyar Művészetért Díj (2002, 2005), Bárka-díj (2003), Posonium Irodalmi Díj (2003), Szépíró Díj (2005), Giuseppe Acerbi-díj (2006), Talamon Alfonz-díj (2006), Márai Sándor-díj (2007), Hazám Díj (2011), Alföld-díj (2011), Anton Srholec Szabadság Díj (2018).